szülinapi-torta 3

mákimádó évfolyamtársamat köszöntöttük fel, úgyhogy
itt volt az újabb lehetőség egy kis muffogásra.

bár ez most teljesen szociális program volt, mert hárman készítettük a tortát és mostmár tényleg kiderült hogy sütni nem lehet közösen, legalábbis ha hozzám bármilyen barátnőm átjön sütni, a vége úgyis az hogy egyedül csinálom, ők meg a konyha asztalnál ülnek teljesen elkeserítő állapotban mert a létező összes hozzávalót megették nyers formájában, az edényeket pedig fényesre nyalták. természetesen tisztában vagyok hogy ez az én hibám és hogy ez azt jelenti hogy nem vagyok túl jó csapatmunkában... valószínűleg vendéglátásban sem...

a díszítés viszont maximálisan csapatmunka volt, Ani rakosgatta a pöttyöket, én pedig felváltva, vagy szedtem vissza amiket a Marci rakott, vagy vertem rá a kezére hogy ne egye meg őket, legalábbis ne a sárgákat, mert abból kevés volt...

a csoportos sütésnek az sem legfőbb velejárója hogy gyorsan készen lennénk, úgyhogy végül a díszítés mindig kicsit megsínyli ezt... most is úgy 1 óra magasságában elővettem a jól bevált piskótapöttyöket.


az ízek viszont szerintem nagyon összejöttek, 4 réteg mákos piskóta, és egy csokis, köztük egy helyen csokikrém, a többi helyen pedig citromos mascarpone hab. tényleg elég fincsa lett...

szülinapi-torta 2

amikor a finnes tortát készítettem a piskótagolyóbisokkal kicsit elszámoltam magam, így egy csöppet több lett mint amennyit elhasználtam, legyen annyi elég, hogy valószínűleg egy kisebb család egy hónapig ehetett volna kék gabonapelyhet... ekkortájt történt, hogy sütő nővérem átjött és nagyon oda lett a golyóbisokért, szóval meg is lett neki ígérve hogy a szülinapján, több színben is ilyennel díszítheti a tortáját.

így esett hogy a tortája csupaszon lett felszolgálva és ajándék gyanánt az ünnepelt feldíszíthette.

egy mini 2 szintes tortát csináltam, ennek 2 oka volt, az egyik hogy 2 ízt szerettem volna, a másik hogy így mégis csak izgalmasabb volt a díszítés.

a "nagyobbik" szint, a már már klasszikus irtó vékony piskótalapok és köztük, tej-,étcsokis tejszínhab, illetve jelen esetben egy kis bogyós gyümölcs krém (szerűség... kicsit biztosra mentem a zselatinnal)

a kisebbik, pedig egy új barátunk, mézzel és barna cukorral készítettem egy mézeskalács fúszerkeverékkel ízesített kevert tésztát, amelynek alsó rétegén egy ropogós kekszes, mogyorós réteg is volt (a zarándok tök tortából lopva...) a 4 réteg tészta (ebből csak kettőn volt a mogyorós réteg) között pedig citromos mascarponés krém.

DórielmegyFinnországba-torta

-Hyvää matkaa!-

nehéz kitalálni a következő torta apropóját...

már régóta szerettem volna kis piskóta gombokat készíteni, amelyekkel a tortát lehetne díszíteni, úgyhogy végre meg is csináltam őket, méghozzá kékre festettem hogy elérjem a finn hatást! ;)  (igazából sajnos nem kék lett az eredmény hanem türkiz zöld, hiszen a tojássárgája miatt a kék mindig bezöldül, így inkább egy kis mohára emlékeztetett a tortán, nem a zászlóra...)

tehát kívül egy fehér-kék tortát terveztem, belül pedig, csokis és mogyorós vékony piskóták (egyesével kikenve) köztük csokis, nutellás vagy sima tejszínhab (szóval brutál tömény...)

A krémek tényleg elég durván sikerültek, de ahogy összeállt, a piskóták felvették a krémek édességét, és finom habos, azért a könnyű szót nem használnám, de jó kis torta lett.

Nem is beszélve milyen mókás volt ahogy a fehér tortából kibukkant a tömény csoki szín!!!

szülinapi-torta 1

anyukám barátnőjének születésnapja volt és megkért (najó igazából magamtól ajánlottam fel....) hogy készítsek neki egy tortát

valami elegáns nőies tortát, szerettem volna kreálni, szóval csokoládés, mandulás, kávékrém  tortát kreáltunk, melynek fantázia neve, amarettós-mochaccino torta, kicsit sem felvágós :D

éppen a pirított mandula szemeket hitettem el a torta tetején mikor anyukám felhívott hogy, ugye még nem díszítettem fel mert végül lefújták a köszöntést... úgyhogy konkrétan úgy hívtam fel az egyik barátomat hogy,  kér-e egy kis tortát mert maradt egy.

karácsonyi muffogás

-profiterol-

karácsonyra profiterol készült. nem igazit, inkább csak azt mondom több féle izű mini képviselőfánk golyóbisokat.

azért gondoltam erre mert, készíthetek több fajta tölteléket, így mindenki találhat kedvére valót. azt hittem mindenki örülni fog, mert nagyon finom szerintem ez a süti, és végre legalább nem muffin, senem torta.

de ehelyett mindenki azt mondta, úúú profiterol azt nem szeretem, egy idő után gyanút fogtam, és rákérdeztem hogy hol ettek profiterolt, a válasz persze az volt hogy Sparban...

azt hiszem innentől erről nem is érdemes többet beszélni, én szeretem a spart, iszonyú finomak az actimel koppintásaik, és a túrórudi kóstolón is ők nyertek, de nem cukrászda...

szóval csináltam, tejcsokist, étcsokist, könyyed mascarponést, karamellást, bogyós gyümölcsöst.

mint már mondtam nem igazi profi-terolról (höhö) volt szó úgyhogy nem csokiszószban tálaltam őket, hanem mindegyiket máshogy vontam be hogy meg lehessen őket könnyen kölönböztetni.

számomra a nyertes, a citromos mascarpone-krémmel töltött, tej-/étcsokiba mártott, karamellszilánkkal (ez karamell, ami egy egészen vékony lap volt amit robotgéppel ledaráltam) szórt   darabok voltak. 

ilyen azt hiszem készül még.

tortakészítés
tájépítész nővér - tanszéki buli - 3 szintes torta - őszi ízek - őszi díszítés

Dórával, ez idén a 4 alkalmi tortánk (csak úgy dobálózom ezekkel a kifejezésekkel...) volt, eddig az esküvői tortákban utaztunk most már igazán ideje volt váltani...

a nagy csoda nem az hogy finom tortákat tudunk készíteni, hanem hogy nem veszünk halálosan össze készítés során. pedig nehezített körülményként fogható fel, hogy mióta Dóra kiröppent a családi fészekből a sütödénket áthelyeztük az új friss-házas laklyukba (azért hozzátenném hogy a konyha (véleményem szerint 1 nappal a beköltözés után) már el volt látva a létező összes sütő hozzávalóval és eszközzel, a forgótáltól, a 4 fajta cukron, a csillagánizsig bezárólag) ami kényelmes kis lakás nagyon, jó helyen is van, 4 percre egy Spar amit azért nem egyszer igénybe vettünk. ugyanis akárhányszor is vettük át a hozzávalókat, mindig kimaradt egy kis rum aroma, sütőpor, vagy tej... szóval a lakás király és a konyha fel van szerelve minden földi jóval de azért a terület nyilván nem ugyanakkora. na de szerencsére ez nem állt két ilyen jó testvér útjába és immár 3. alkalommal is békességben abszolváltuk a habos finomságok készítését.

erre a mostani alkalomra, őszi ízekkel készültünk, de a már jól bevált fajtáinknál maradtunk inkább, mondjuk ki bátran nem mertünk kockáztatni... talán kár volt érte.

3 tortát kértek tőlünk, mivel 3 dolgot ünnepeltek, így 3 ízre gondoltunk.
készítettünk végül is: 

-csoki tortát

-fűszeres bioalma tortát

-Eszterházyt

minden tortára egy nagyon vékony marcipán réteg került, és arra egy egy őszi levelekből és termésekből készült kompozíció. 

csokitorta

a csokitorta, végül is saját recept de inkább nevezném egy általunk összetákolt receptnek, mert minden része egy már létező recept volt, mi pedig egy tortába raktuk őket. (ez minden tortánkkal így van általában)

a torta 6 rétegből áll,
-osztrák csokitorta     (250 g étcsoki, 30 g liszt, 6 tojás  ;)  habkönnyű, tiszta csoki, isteni )
-csoki ganache           (olvasztott tej- és étcsoki, valamilyen folyadékkal,    
-csokis piskóta
-tejszínhab
-csokis piskóta
-stahl judit féle nutellás habtorta

a piskóta rétegeket pedig jól megöntöztük baileys-zel!!!

az igazat megvallva ez a torta olyan tömény, hogy nem lehet megenni belőle egy szeletet sem, mikor először kipróbáltuk, természetesen csak egy minitortát készítettünk, ekkor a mennyiségeket, nagyjából az eredeti receptek harmadára vettük, de mikor először élesben csináltuk a tortát (egy esküvőre) akkor ugye természetesen rendes 30 centis formába, a receptek eredeti mennyiségét készítettük, ekkor döbbentünk rá hogy tulajdonképpen 3 tortát raktunk egymásra amivel talán... egy kissé túllőttünk a célon. 

bár valljuk be őszintén, egy esküvői lagzin, miután benyomtunk vagy 5 szelet rántott húst, és két töltött csirkecombot, egy mázsányi sültkrumplival, esetleg lekísértük egy kis káposztasalival... mi sem esik jobban mint mikor már épp levegőt kapnánk újra, és egyáltalán fel tudnánk állni a helyünkről, eldöcögünk a tortához és a könnyű túrós szelet helyett megeszünk egy olyan szelet csokitortát hogy, utána az egész estét az asztalnál ülve töltjük és vágyódva nézzük azokat akik a táncparketten ropják, mert nekik talán nincs az agyuk helyén is töltött káposzta...

fűszeres bioalma torta (ez viszont a táncos lábúak jó barátja)

egyébként ezt a sütit is készreceptekből tettük, össze, ezúton köszönjük, a Dr. Oetker - Pudingok, és gyümölcskrémek szakácskönyvnek a támogatást.

a torta áll:

-fűszeres piskótából                                  
-gyömbéres almakrémből
-egy vékonyabb réteg piskótából
-borban párolt almából
-borhabból



a magam részéről, már azért megérte ezt a tortát elkészíteni, mert így megismertem a gyömbéres almakrémet ami tényleg, tényleg isteni.




Eszterházy

az Eszterházy tortát nyilván mindenki ismeri, 6 vékony diós piskóta kap, diós töltelékkel rétegezve.

mi egy pudingkrémes változatot szoktuk ( most már ötször is megcsináltuk, úgyhogy mondhatjuk már talán tényleg hogy, szoktuk) készíteni, mert a vajkrémet nem szeretjük.

a torta van hogy nagyon jól sikerült, de sajnos volt hogy nem lett az igazi, még mindig nem tudom hogy mikor mit rontunk el, de ami biztos hogy a krémet nem szabad előre megcsinálni, mert (ez most nagyon hozzáértőnek fog tűnni) a dió zsírossága valahogy úgy reagál a tejszínhabbal, hogy a krém széjjelfolyik. ez sajnos biztos.
egyszer egy hektoliternyi massza ment tönkre, reggelre a benne lévő 2 liternyi tejszínhab, úgy nézett ki mintha soha életében nem lett volna felverve, így végül készítettünk egy új adagot. az még elég mókás volt mikor próbáltunk csinálni valamit abból a sok tönkrement krémből, fagyit, meg jégkrémet... hát...




azt hiszem ennyi... egyébként ez az egész novemberben volt..

márton-nap

mint mindig (már másodszorra... anyukám próbál új hagyományt teremteni, új ünnepet kellett kerítenünk a szülinapok és a karácsony közé, amikor újra van kifogásunk este 10-kor  úgy degeszre enni magunkat hogy az emeletre se bírjunk felmászni lefeküdni) szóval ,,idén is" rendeztünk itthon márton-napi liba/kacsa evést!!!

az ételek tökéletesek voltak őszi színek és ízek, meg kellett adni a módját hát a desszertnek is. 

az őszi menü tökéletes befejezéseként egy Zarándok Sütőtöktortát készítettem (úgy véljük, bár ez az őszi témába tényleg passzol, de kissé becsempészi jó magyar ünnepkörünkbe a hálaadás nem annyira mártoni gondolatát... legalábbis a torta zarándokságát nem tudjuk mással magyarázni, pedig a maradék tortát véletlen egész estére a konyhapulton hagytunk, de nem ment az sehova... pedig 4 dl tejszín és egy éjszaka a fütőtt szobában...

így zarándokságának annyi köze lehet az utazáshoz, mint a mocsoládé vándor nugátnak ( Jóbarátok 2.rész 8. rész, http://www.youtube.com/watch?v=XYGrlu6Ac88)

tehát a zarándok sütötöktorta...

nem saját recept, az egyik kedvenc szakácskönyvemből választottam, már évek óta szeretném elkészíteni.

sajnos nem annyira felelt meg az elvárásoknak, de lehet hogy csak azok voltak túl nagyok. Ha jobban belegondolok egyszerűen nem is képzeltem soha el milyen is lehet valójában ez a torta, csak olyan aranyos volt a képen és a neve is cukor volt. 

4 tésztalap helyezkedik el egymáson, köztük pedig felvert tejszínhab. a tésztalapok mindegyike két részből áll egy ropogós diós rétegből, és egy fűszeres tökös kevert tésztából. az eredmény tulajdonképpen nem más mintha egy tipikus tepsis süteményből négyet egymásra raknánk majd csodálkoznánk hogy nem egy könnyű habos tortát kapunk... de a tészta lap ötlete fantasztikus, egyszerre ropogott és könnyű volt,  egyszerűen nem kell tortát készíteni belőle.